Kamaszkor
Felnőttkor
Változó kor
ADHD

Egyéni konzultáció

A gondolatok, érzelmek és a viselkedés összefüggnek. Nem maga a helyzet okozza a problémát, hanem ahogyan értelmezzük.

A CBT (kognitív viselkedésterápia) egy strukturált, rövid távú pszichoterápiás módszer, amely azt vizsgálja, hogyan hatnak a gondolataink, érzéseink és viselkedésünk egymásra. Célja a negatív vagy torz gondolkodási minták felismerése és megváltoztatása, ezáltal a problémás viselkedés és érzelmi nehézségek csökkentése. Gyakran alkalmazzák például szorongás, depresszió és stressz kezelésében, de a diagnosztizált ADHD-nál is. (Részletesebben lásd az Egyéni konzultáció fejezetnél.)

Szülőknek konzultáció

A kognitív viselkedésterápia (CBT) a szülők számára egy gyakorlati szemléletű módszer, amely segít megérteni, hogyan hatnak a gondolataik és reakcióik a gyermekük viselkedésére és a családi légkörre.

A CBT során a szülők megtanulják: felismerni azokat az automatikus gondolataikat, amelyek feszültséget vagy szorongást keltenek bennük. A folyamat során megtanulunk reálisabb, megnyugtatóbb gondolkodásra váltani, tudatosabban reagálni, következetesebb és támogatóbb eszközöket alkalmazni.

Féltem a kamaszt, vagy én félek? Hogy tudom ezt eldönteni? Elég jó szülőnek lenni nehéz, de nem lehetetlen. Olyan szülőkkel foglalkozom, akik ilyen módon szeretnék átgondolni a konfliktusaikat. 

10 éves kor körül a szülőknek teljesen új problémákkal kell megküzdeniük és sokszor tanácstalanok. Képernyő használati zavar, motiválatlanság, tanulási nehézségek, szerhasználat, indulatkezelési problémák, kommunikációs nehézségek.

Mind olyan témák, amelyek a családok többségében előfordulnak. 

Az egyik oldalon a kamasznak egyszerre kell megküzdenie a fejlődési és a normatív krízissel, ami készületlenül éri és rendkívül megterhelő számára. Ebbe az állapotába “robban be,”a másik oldal, azaz mi, a saját identitásválságunk, a társas magányunk vagy éppen a kontrollálásunk.

Milyen kérdésekkel keresnek meg a szülő konzultáción?
Mi történt a kamasszal? Azt érzem, hogy nem vagyok jó szülő, elrontottam valamit. Bármit mondok az nem jó neki. Állandóan a mobilját nézi, ha szólok neki „kiakad”. Eddig jól tanult, most már azt sem. Eltávolodtunk egymástól, nincs közös témánk, nem érdekli semmi amit ajánlok. Azt érzem, hogy végleg elveszíthetem vele a kapcsolatot. Féltem őt és én is félek, hogy mi lesz.

A kamasz – szülő mediáció a családban felmerülő konfliktusokra fókuszál. Arra törekszik, hogy mindkét fél számára hosszútávon megfelelő közös megállapodás jöjjön létre. A mediátor nem ad tanácsot, csak közös nevezőre hozza a feleket és egy olyan következő lépés felé tereli a beszélgetéseket, amelynek mindenki részese. Ezáltal felelősséget is vállal érte.

Az első lépés az, hogy mindkét (vagy több) fél külön – külön ülésben, elmondja a mediátornak a “saját filmjét”, ahogy ő látja a helyzetet ugyanarról a problémáról.

A következő lépést úgy kell elképzelni, hogy hárman ülnek egy szobában és úgy beszélgetnek, hogy mindenki meghallgatja a másikat. Az a tapasztalatom, hogy egy harmadik embernek – aki nem ismerős vagy érintett a problémában -, jobban megnyílik egy kamasz. Más a helyszín, más a „díszlet”, senki nem osztja az észt…picit könnyebb a helyzet.

Milyen kérdésekkel jönnek kamasz-szülő mediációra?
Nem szól hozzám napok óta, nem pakol el maga után, nem tanul. Minden reggel vitatkozunk, hogy keljen fel. Hónapok óta szemtelen, káromkodik, nem ismerem a barátait, esténként sokáig online jétszik, semmit nem csinál, mindig csak a telefonját nézi… Állandóak a konfliktusok, miközben lassan nagykorú lesz.

A mindennapok során rengeteg gondolat kavarog bennünk. Előfordul, hogy ezek a gondolatok nyugtalanítanak, elbizonytalanítanak, vagy épp megnehezítik a továbblépést. Bizonyos helyzetekben ugyanazok a negatív, automatikusan felbukkanó gondolatok térhetnek vissza, amelyek szorongást, nyugtalanságot, akár pánikot is kiválthatnak. Ilyenkor könnyen érezhetjük magunkat tehetetlennek vagy tanácstalannak.

A kognitív viselkedésterápia (CBT) abban segít, hogy jobban megértsd ezeket a gondolatokat és az érzelmeket, amelyekkel együtt járnak. A konzultáció során közösen feltérképezzük azt az „ördögi kört”, amelyben egy mindennapi helyzet hatására megszületik egy negatív gondolat, ez kivált egy érzést és egy viselkedést. A cél, hogy felismerd ezeket az automatikus mintákat, és fokozatosan megtanuld őket átalakítani.

A közös munka során felfedezzük, milyen hiedelmek és azokat támogató „szabályok” alakultak ki benned gyerekkorodban. Megnézzük, ezek hogyan hatnak rád és általuk milyen megküzdési módokat alakítottál ki.

Bár a CBT a jelenre épít, ha szükséges, visszatekintünk a múlt fontos élményeire is, hogy jobban ráláss a mostani mintáid gyökereire. A cél nem a múltban való elakadás, hanem annak megértése, hogy mi alakított ilyenné, és hogyan tudsz most változtatni rajta.

A folyamat során gyakorlati eszközöket és technikákat is tanulsz, amelyek segítenek a mindennapokban — például a szorongás csökkentésében, a negatív gondolatok átkeretezésében vagy a hatékonyabb kommunikációban.

A CBT folyamat szupervízióban történik.

Illusztrációk: Paintings by Eva Navarro, © Eva Navarro

A CBT (kognitív viselkedésterápia) hatékony, bizonyítékokon alapuló módszer lehet a változókorban (perimenopauza és menopauza) lévő nők támogatására, különösen a lelki és életminőségi tünetek kezelésében. Fontos hangsúlyoznom, hogy nem a hormonális változásokat kezeli közvetlenül, hanem azt, ahogyan a nő ezekre reagál – gondolkodásban, érzelmekben és viselkedésben.

Abban segít, hogy jobban tudd kezelni a tünetekhez kapcsolódó gondolatokat, érzelmeket és reakciókat.

Szorongás és hangulatingadozás csökkentése, alvás problémák, hőhullámok (vazomotoros tünetek), éjszakai izzadás megélésének enyhítése, önértékelés és testkép stabilizálása, nagyobb kontrollérzés visszaszerzése.

CBT és a felnőttkori ADHD

A felnőttkori diagnosztizált ADHD-ra bizonyítottan az egyik leghatékonyabb terápiás nem-gyógyszeres módszer a CBT. Fontos, hogy nem az ADHD-t „szünteti meg” (hiszen az genetikai eredetű) hanem megtanít együtt élni vele úgy, hogy kevésbé borítsa fel a mindennapjaidat.

Mikor érdemes a kognitív viselkedésterápiát kipróbálni? Akkor, ha a tünetek rontják az életminőséget. Ilyen a halogatás („nem csinálom, mert még ráér, mire megcsinálom, alig marad időm, nem csinálom, mert még nem vagyok elég felkészült, addig viszont szorongok, hogy miért nem kezdtem el előbb”, az időgazdálkodási problémák („nem tudom beosztani az időmet, állandóan elkések, lemaradok, emiatt sok kiritika ér”), az erős önkritika („nem igaz hogy nem vagyok erre képes”), a nagyon könnyű elterelhetőség, a tervezés, szervezés végrehajtásának hiánya miatti állandó szétcsúszás érzése.

2024 január – 2025 június 180 órás, Sémafókuszú önismereti csoport

2024 február- 2024 június: Propedeutika (VIKOTE)

2024 március: Gyerekekkel szembeni erőszak és kortárs bántalmazás megelőzése és kezelése (Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány)

2023 szeptember-december: Autogén tréning (VIKOTE)
2023 szeptember – : Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület CBT konzultáns képzés
2023 január: Kérdezéstechnika a gyakorlatban (KEMI)
2022 május – december: Terápiás kommunikáció (Integrál Akadémia)
2022 január: OH kártya Alapképzés
2021 március: Párkapcsolati mediáció (Partners Hungary)
2021 január: Családi mediáció a gyakorlatban (KEMI)
1999: Mediátor, Közép-Európai Mediációs Intézet

1992 -1995 ELTE Szociológia Intézet, Szociális munkás
1992 -1997 ELTE Btk. Szociológus
1993 -1997 ELTE Btk. Kommunikációs szakember